Utat Mutat

Bulgária egyre inkább kezd valós konkurenciát jelenteni turizmus szempontjából a híresebb európai üdülőhelyek számára, és ez nincs másképp a téli sportok esetén sem. Jó természeti adottságai csak hozzáértő kiaknázásra és megfelelő infrastruktúrára várnak, hogy lemossák magukról a nyári „diszkontos Mediterrán” és a téli „diszkontos Ausztria” csúfneveket. És ahol akarat van (no meg pénz!), ott a beruházás, majd az azt követő turistasereg sem marad sokáig el. Érdemes tehát most meglátogatni, még mielőtt a világ is felfedezi magának.

 

Háttérsztori

Banszko (Банско) az ország délnyugati oldalán helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy sajnos szinte egész Bulgáriát, és hasonlóan Romániát vagy Szerbiát is át kell utazni, hogy eljussunk hozzá. Ez az utazás a skála két véglete között a kényelmetlen és a kalandos között helyezkedik el, lévén, hogy mindhárom ország sajnálatosan kevés gyors haladásra alkalmas úttal rendelkezik, valamint a Dunán is át kell kelni – ebből a szempontból ajánljuk a Magyarország-Szerbia átkelőt, a Románia-Bulgária ugyanis épp felújítás alatt van, ami nagyon lelassítja a közlekedést. De egy bevállalósabb csapat egy éjszaka alatt le tudja gyűrni, s akkor a felkelő napsugarak már a hóval borított hegyek látványával fogadhatnak.

Kiknek ajánljuk

Ami mindezt ellensúlyozza, az persze a szuperolcsósága. Az Ausztriában tapasztalható prémium minőség helyett földön járó árakat és szolgáltatásokat kapunk, amelyek viszont nem feltétlenül jelentik a minőség hiányát. Ha ezt elfogadjuk, és nem várunk el ötcsillagos szállodai all inclusive ellátást (nem mintha ilyen nem létezne, de általában nem ez a keresett szint), akkor nagyon kényelmesen ellehetünk egy rusztikusabb panzióban, vagy újonnan épült boutique hotelben, minimális, de élvezhető választékkal, alapkényelemmel, s bizonyosan nem megy rá az utolsó vasunk is. Egy fiatalosabb, haverokkal szervezett síkirándulásnak ideális helyszíne lehet Banszko: kevés pénzért meglepően szórakoztató szolgáltatásokat nyújthat.

Maga Banszko kissé anakronisztikusan kapcsolódik a bolgár tájegységbe, az ezer éves múltra nem sok emlékezteti a látogatót. A hagyományos, az esztétika helyett a funkcionalitásra koncentráló falvak és városok helyett (melyeket, sajnos, itt is elcsúfított az államszocializmus „realista” építészete), ez egy igazi nyugati síközpont ragyogását utánozza, s míg a környező településeken lovas szekerek és az utcán szaladgáló tyúkok hoznak létre izgalmas helyi jelleget, addig itt az ismert nemzetközi szállodaláncok alpesi stílusú faépületei furcsán szkizofrén hatást keltenek. Mintha egy tudományos-fantasztikus féreglyukon át hirtelen Ausztriába kerültünk volna. De csak mintha.

Miért ajánljuk

A sípálya viszont igazán kitesz magáért. Az üdülőtelepről kétféle közlekedési eszközzel is fel lehet jutni a hegyre: saját autóval, ha sok cuccot cipelnénk magunkkal, például gyerekes családok esetén; vagy az újonnan átadott kabinos felvonóval/gondolával, amely az autóút fölött viszi fel azokat, akik nem akarnak a vezetéssel és a parkolással bajlódni (pedig mindkettő figyelemre méltóan civilizáltan van megoldva).  A pálya aljáról 2560 m magasra visz fel a sífelvonó, és 75 km-nyi pályán lehet sízni, több, mint 1500 m szintkülönbségen, majd 14, különböző fajta felvonó visz fel újra a csúcsra. A nagy változatosság miatt még hétvégi, zsúfolt napokon sem probléma sem a pályák leromlása, sem a sorbanállás. Valamint kajálni is lehet egész megfizethető áron.

A pályák szintjét tekintve legtöbbjük piros, vagyis közepes nehézségű, széles, így nem romlik buckásra vagy jegesre a nap végére, viszont van pár kapcsolódási pont, amely zsúfoltabb lehet, és a fokozott használat miatt síkosabb is. Ha viszont ezeken figyelmesebben siklunk át, vagy kis gondolkodás után kiszámítjuk, hogyan kerülhetjük el őket, igazán élvezetes utakat hozhatunk magunknak létre. A szűzhó szerelmeseinek sem okoz csalódást a kijelölt, de leveretlen hegyoldalon való lesiklás, freestyle snowboardosoknak és kísérletezőkedvű sízőknek pedig ott a mindenfélével felszerelt Fun Park a legtetején, a Todorka-csúcs alatt. Viszont a kezdők sem fognak pályák nélkül maradni, nekik a több rövid, csákányos felvonóval felszerelt kék pálya közül érdemes választani.

Negatívumok

A Banszkóban való sízés/snowboardozás legkellemetlenebb része az odaautózás, de persze ezt is ki lehet kerülni a Szófiába repüléssel, amelyet egyre több nyugat-európai turista vesz igénybe manapság. Azon kívül egyesek talán ellenszenvesnek tarthatják a nyugati standardok szerint kissé hiányos infrastruktúrát és városrendezést, valamint a vidéki települések néhol elmaradott voltát. Mások viszont pont ebben látják az ország értékét, s méltányolják az eredetiségét, a természetközeli, nem képeslapszerű, hanem realista viszonyait. Valamint megfizethető voltát. Akik ellenben inkább csúcsminőségű szolgáltatásokat várnak el üdülésükkor, s minden ennél lejjebbi szint irritálja őket, azoknak nem ajánlott helyszín.

 

A pályák nehézségi szintjét kifogásolhatják egyesek, hiszen fekete pálya csupán egy van Banszkón, valamint változatosságukat azok, akinek a 17 pálya nem jelent eleget. Fontosabb érinteni, hogy a hegycsúcsra kizárólag nyitott felvonókon lehet feljutni, amelyek egy szeles, havas, viharos napon jól átfagyaszthatják az embert, ámbár ellensúlyozza mindezt a csodálatos panoráma, amely elénkbe tárul megérkezésünkkor.

Dobrinyiste (Добринище)

A közelben található egy kisebb, de olcsóbb, egyfelvonós sípálya, amelyet szintén érdemes meglátogatni egy nap erejéig. A pálya rendelkezik kezdőknek és gyerekeknek ideális rövid, lankás résszel (amelyet külön tányéros felvonó szolgál ki), valamint egy izgalmas, hosszú pályával, amelynél válasszuk akár a fekete részt, vagy az azt kikerülő, erdőn átvágó szakaszt, mindenképp kalandos lesiklásban lesz részünk. (Saját tapasztalaton alapuló) figyelmeztetés: a pálya és a parkoló közti szakasz megtételekor érdemes ellenállni a kísértésnek, és csúszkálás helyett felszerelésünket a hátunkon vinni. Gondoltam, szólok.

 

Banya (Баня)

A közelben lévő Banya település arról híres, hogy 27 termálforrással büszkélkedhet. Ennek köszönhetően a legtöbb szálláson magától érthetődő a spa, vagy a melegvizes dézsa, esetleg medence. Noha itt már kevésbé találkozunk a banszkói építészet látványos, de furcsán eklektikus eleganciájával, a szobaárak is kedvezőbbek lehetnek, valamint az sem elhanyagolható élvezet, hogy a sízésben megfáradt tagjainkat gőzölgő áztatással kényeztessük.

Mindezt összevetve, megéri a téli Bulgáriának is adni egy esélyt, s felkeresni Banszkót, ahol az árak ugyan a földön járnak, de a sízők tucatnyi felvonó közül választhatnak. Ha a teljesen kielégítő síkondíciókhoz hozzá adjuk a panziónk feltételezhető termálfürdőjét, valamint a banszkói vidámparkot is, akkor egész élvezetes kirándulást hozhatunk össze egy lezserebb baráti társasággal. (Nem kapcsolódó, de érdekes tény: itt alakult meg az első protestáns egyházközség Bulgáriából, még a 19. század közepén.) Hazafelé pedig akár a főváros, Szófia, nevezetességeit is útba lehet ejteni. Úgyhogy kalandra fel!